A bharal, nahur avagy kék juh (Pseudois nayaur) a tülkösszarvúak közé tartozó kecskeformák (Caprinae) alcsaládjában a féljuhok (Pseudois) egyik faja.

Tibetben és Közép-Ázsia hegyes vidékein él a Himalájában, valamint attól északra és délre.

Megjelenése 

Háttájéka sajátságosan kékesszürke, amiért gyakran kék juhnak nevezik. Télen a bundája inkább szürke, nyáron inkább barna. A test alsó fele fehér, miként a lábak hátsó és belső oldala és a farok töve is. Fekete a farka vége, a lábak elülső oldalán egy csík; körmei fehérek. Fekete a kosok pofája, nyak- és mellközepe, valamint az oldalukon egy szalag. A kos vállmagassága elérheti a 90 cm-t. A kék juh kosok szarva szürkésbarna színű, és sajátos formában nő: kezdetben felfelé, majd kifelé fordul, végül hátrafelé csavarodik, alakja fordított bajuszra hasonlít. Hossza elérheti a 75–80 cm-t is. A nőstényeknek is van szarva, azok azonban sokkal vékonyabbak, rövidebbek.

Életmódja 

Jól tűri és tolerálja az ökológiai szélsőségeket, kősivatagos, sziklás hegyoldalakon, szeles és hideg lejtőkön egyaránt előfordul. Kerüli az erdősült területeket. Kisebb-nagyobb nyájakban él, a nyáj mérete 5 és 400 egyed között változhat. A nyáj mérete függ a populációmérettől, az évszaktól, az élőhely eltartóképességétől, a vadászati nyomástól és egyéb emberi zavarástól. A nyáj összetétele rendszeresen változik aszerint, hogy egyedek vagy kisebb csoportok csatlakoznak, vagy éppen elhagyják a nyájat. Táplálékában általánosságban a fűfélék dominálnak. Egy vizsgálat szerint 10,5% és 92% között változott a fűfélék aránya a nyári táplálékban, de téli időszakban is a fűfélék dominálnak, amelyek mellett cserjék leveleit, hajtásait fogyasztják. A táplálék-összetétel jelentősen függ attól az élőhelytől, ahol a kék juh él, hiszen elterjedési területén nagyon változatos habitatokban fordul elő. Magasabb tengerszint feletti élőhelyeken csökken a fűfélék aránya táplálékában, és megnő a cserjék leveleinek, hajtásainak részaránya.

A szaporodási időszak november végén kezdődik és februárig tart, ilyenkor a kosok a kecskéhez hasonlóan mekegnek. A verekedő természetű állatok az év többi szakaiban is küzdenek egymással, és ilyenkor ugyancsak kecskemódra fel is ágaskodnak. A bárányok május közepe és július eleje között jönnek világra, a vemhességi idő kb. 5 hónap, melynek végén 1 vagy 2 bárány születik. A nőstények fogamzóképes időszaka közel egy hónapig tart, kezdetét a tengerszint feletti magasság határozza meg. A bárányok a legközelebbi párzásig anyjukkal maradnak. A fiatal hímek 3 éves korra érik el a felnőttkori testméretet, de az oldalukon húzódó sötét csík még hiányzik ebben a korban. Mindössze 5-7 éves korban érik el teljes ivarérettségüket, szarvuk hossza ekkor 45-55 cm. Maximális szabadterületi életkora 17 év, a vadászok által elejtett kosok 10%-a 1-4 éves, 73%-a 4-10 éves, 17%-a 11-15 éves korban került terítékre egy vizsgálat szerint. A nőstények koráról kevesebbet tudunk, mert nem célja a trófeavadászatnak. Fogságban szintén 15-16 évig élhet.

Rendkívül óvatos viselkedése és magashegyi életmódja miatt vadászata nehéz; trófeája értékes. Március-áprilisban és szeptember-októberben vadásszák.

Alfajai 

• Himalájai kék juh (P. n. nayaur Hodgson, 1833) szőre barnáskék. A törzsalak Nepálban, Bhutánban, Kínában, Indiában és Pakisztánban fordul elő. Szarva akár 75 cm-nél is hosszabb lehet.
• Kínai kék juh avagy tibeti kék juh (P. n. szechuanensis Rothschild, 1922) szőre szürkéskék. Kínában, azon belül a Kína által megszállt Tibeti Autonóm Területen fordul elő. Kisebb, mint a himalájai kék juh, és szarva is rövidebb annál.