A világ legmagasabban fekvô országaként
tartják számon, a mintegy tizenhárommillió
négyzetkilométernyi terület
nagyobb, mint egész Nyugat-Európa.
Határait hat-hétezer méter magas hegységek
alkotják, talán éppen megközelíthetetlensége
volt az oka, hogy Tibet
a világ legbékésebb vallásának központjává
válhatott.
A másfél millió lakosból kb. 120 000
él Lhasában, és (a hivatalos statisztikák
szerint) kb. 150 000 a kínai katona,
fôként a fôvárosban.
A tibetiek ôsi vallásosságát
nem lehet megtörni, a kolostorok,
a templomok tele vannak zarándokokkal.
Az áldozati oltárra
azt hoznak, amit tudnak,
leggyakrabban jakvajat.
Ezt használják evésre és az
áldozati gyertyák égetésére.
A legnagyobb ajándék
a dalai láma fényképe.
A zarándokok sokszor
napokig utaznak,
gyalogolnak a hegyekbôl,
hogy áldozatot
mutathassanak be
a kolostorokban.
Imamalmot hajtva,
az óramutatóirányában járják végig a kápolnákat,
ráraknak a magukkal
hozott jakvajból a nagy égôkre,
pénzt dobnak az erre a célra
kirakott tálakba vagy a szobrok
ölébe, és zsebkendô nagyságú
szövetdarabokra írt imaszövegeket
akasztanak a szobrok
kezére. De az igaziak a
földön fekve csússzák-másszák
az óramutató irányában körbe
az utcán azt a nagy templomot!
A kezükön kis papucs,
a ruhájuk földig ér. Imádkoznak,
hasra vágják magukat a kézvédôkön
és a szônyegen csúszva elôre, felállnak,
újra elôbbre csúsznak hason, és ez
órákig tart.
A paloták legszebbike, legimpozánsabbja
a Potala Palota Lhasa közepén
magasodik, 10 kilométerrôl már lehet
mindenhonnan látni. A dalai lámák téli
palotája egy domb tetején trónol, 13
emelet magas, 360 m hosszú és 140 m
széles. Kívülrôl lenyűgözô, belülrôl talán
még gazdagabb. 1000 terem, 10 000
oszlop, 200 000 szobor.
Tibet szellemi, adminisztratív vezetôje
a dalai láma, jelenleg a tizennegyedik,
nevén Gyong Tenzin Gyatso (született
1935-ben). A láma 1959 óta száműzetésben
él India Dharamsala városában.
1989-ben béke Nobel-békedíjat kapott.
A dalai láma (elméletileg) mindig
ugyanaz a személy. Halála után Tibetben
születik újra. Az új dalai lámát a „régens-
lámák” hivatottak megtalálni.
Az öreg vezetô olykor pontos
utalásokat
ad a reinkarnáció
helyét illetôen, máskor viszont
nem „segít”, ami ugyancsak
megnehezíti a keresôk dolgát.
A kiválasztott gyermek csodával
határos módon ráismer „elôdje”
tárgyaira (használja azokat),
ráismer az emberekre,
stb.
A cím nem örökletes, sôt a lámának
nem is kell nemes családból
származnia. (Az utolsó
hét
dalai láma egyszerű földműves
családból származott, azaz „hozatott”.)
Az elsô dalai láma Gechen Trungpa
(1391–1471) nevű uralkodó volt, aki
magát egy jelentôs buddhista személyiségnek,
Avalokitesvarának 51. reinkarnációjaként
tüntette föl. Az utána következô
harmadik teokrata 1578-ban megtérítette
a mongolokat, és ezeknek a vezetôjétôl,
Altam kántól kapta a
„Dalai Láma” (Óceánnyi
Bölcsesség) címet.