Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968. március 7.), erdélyi születésű hegymászó, aki első magyar állampolgárként mászta meg a Mount Everestet.
Magyarország legeredményesebb hegymászója, mindezidáig nyolc 8000 m fölötti csúcsot mászott meg.
Erdélyben
A Gyergyói-medencében nőtt fel Orotván, majd 7 éves korától a Gyilkos-tónál. Gyergyószentmiklóson érettségizett. A hegymászással 1981 nyarán ismerkedett meg a Békás-szoros szikláin. 1983-tól a Gyergyói Vasas Hegymászószakosztályában szervezett keretek között mászott. 1985-ben egy évet a Kolozsvári Akarat egyesületben volt leigazolva. Megmászta a Békási szoros, az Enyedi-szoros és a Tordai-hasadék közel minden sziklamászó útját és részt vett új utak kiépítésében is. Bejárta az erdélyi magashegyeket nyáron és télen is.
A Tátrától a Pamirig
1988-ban édesanyjával és bátyjával Magyarországon telepedett le. 1989-tól az ipari alpinizmus a megélhetése és megnyílt előtte a Tátra is. 1990-ben volt az első expedíciós mászása. Az Elbrusz nyugati csúcsára (5642 m) mászva, kiderült hogy jól bírja a magasságot és hogy jól akklimatizálódik. Az Usba (4695–4710 m) keresztezésével meg egy szép és technikás mászásban vett részt. 1991-ben kijutott a Tiensanba, ahol a két legmagasabb csúcsot sikerült egy expedíció alatt megmásznia: a Han-Tengrit (6995 m) és a Pobedát (7439 m). 1992-ben megkapta a magyar állampolgárságot. 1993-ban a Pamirban megmászta a Lenin-csúcsot, (7134 m) BigFoot-tal lesíelt 7000 méterről. 1994-ben a Pamir Moszkvina táborából négy csúcsot sikerült megmásznia: a Csitirjok-ot (6400 m), a Korzsanyevszkaját (7106 m), a Kommunizmust (7495 m), és még az alaptábor fölötti 6200 méteres csúcsot, mind egyedüli mászásban. 1995 nyarán a pakisztáni Ogréra mászott egy szép és nehéz utat, sajnos azonban a csúcs alatt (7000 méteren) fel kellett adni a rossz idő miatt.
Himalája
1996-ban tagja volt az első Magyar Mount Everest Expedíciónak, ahol nagyrészt ő építette ki a magashegyi táborokat és két alkalommal is támadták a csúcsot. Először a nagykuloárból egyedül, majd a normál úton Reinhard Wlasichhal, aki sajnos meghalt a 8300 méteren lévő csúcstámadó táborban. 1997-ben szervezte meg a Garwhal Himalája expedíciót, ahol sikerült megmászni a Kedar Domot, a Karchakundot, a Satopant (7075 m), és déli falán sikerült feljutnia a Mandani Parbat csúcsára is. 1999-ben miniexpedíciót szervezett a Nanga Parbatra, ahol mind a négyen feljutottak a Ganalóra (6606 m) Ezután szóló mászást hajtott végre a Nanga Parbatra (8126 m), új úton, a Diamir-völgyből, ami nemzetközileg is nagy eredménynek számít.
2000-ben egy hasonló módon szerveződő expedícióban a Distagil Sart (7885 m) mászta meg ismeretlen oldaláról, sajnos azonban az ereszkedés során meghalt Dékány Péter. 2001-ben az Everestre készülés során feljutott az Aconcaguára (6960 m).
A 2001-es őszi Everest-expedícióra egy nagyszerű csapatot sikerült összehoznia, de sajnos az időjárás meghiúsította csúcstámadásaikat és egy barátjukat is elveszíttették: Dr. Gárdos Sándort.
2002-ben újra lehetőség nyílt kijutni az Everestre és ezúttal sikerrel. Az első csúcstámadás ekkor is balszerencsésen alakult, de a másodikkal mikor oxigént is használt, első magyar állampolgárként elérte a legmagasabb pontot. Ettől az évtől csak a hegymászásból él, megjelent egy róla szóló könyv és egy fotóalbum is. Felvételeiből minden évben újabb előadások, filmek falinaptárak születtek. Hegyivezetéssel és síoktatással is foglalkozik.
2003-ban, Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval létrehozta a Magyar Himalája Expedíciók sorozatát, melynek keretein belül nyárra a Karakorum két nyolcezresére szerveztek expedíciót, a Gasherbrum II-re és a Hidden Peak-re. A tizenhárom fős csapatból kilencen érték el Gasherbrum II 8035 m-es csúcsát. A sikeres mászást követően néhány nappal Erőss Zsolt új útvonalon szólóban vágott neki a Hidden Peak 8068 m-es csúcsának, a rossz látási körülmények és a viharos időjárás következtében a csúcs közeléből vissza kellett fordulnia. 2004 telén megmászta Afrika legmagasabb csúcsát, a Kilimandzsárót (5895 m).
2005-ben létrehozták a MOL-K2 expedíciót, melynek során nemzetközi csapattal próbálkoztak elérni a legnehezebb expedíciós hegycsúcsot. Csapatuknak végül sikerült reális csúcstámadást végrehajtania és neki sikerült ebben a nyári szezonban a lehető legmagasabbra jutni (8300 m).
2006 tavaszán nagy nehézségek árán sikerült expedíciójuknak kijutnia a nepáli Dhaulagirihez (8167 m) és bár nagyon esélytelené vált a csúcsmászás, neki mégis sikerült. Ez lett a magyar expedíciózás 7. csúcsa a nyolcezer méter fölöttiekből.
2007 nyarán a Magyar Himalája Expedíciók sorozat szervezésében heten mászták meg Pakisztánban a Gasherbrum I-et (Hidden Peak 8068 m) és négyen a Broad Peak-et (8047 m). A magyar hegymászás legsikeresebb expedícióját hozták így létre, hiszen egy expedició alatt két nyolcezer méter feletti hegycsúcsot eddig még nem másztak meg magyarok.
2008-ban a Magyar Himalája Expedíciók sorozat újabb állomásaként a Föld ötödik legmagasabb csúcsa a Makalu (8463 m) volt a cél. A négy főből álló csapat gyors és rövid akklimatizáció után május 18-án indult csúcstámadásra. Erőss Zsolt (nepáli idő szerint) délután 5 órakor maratoni 18 órás menet után érte el a csúcsot. A csapat többi tagja visszafordulásra kényszerült.
2009-ben Magyar Himalája Expedíciók folytatásaként ismét kis létszámú 4 fős csapat vágott neki a nepáli Manaslu (8156 m) csúcsának. A hegy a negyedik legveszélyesebb nyolcezres a halálozási statisztikák adatai szerint. Erőss Zsolt május 19-én (nepáli idő szerint) 10 órakor érte el a csúcsot. Egy órával később pedig Barna Dániel is feljutott. A négyes táborba való ereszkedés közben azonban harmadik társuk, Dr. Szabó Levente életét vesztette.
Ezzel a csúccsal a magyar hegymászás 10. nyolcezres csúcsát sikerült elérni.
BALESETE
2010. január 2-án balesetet szenvedett a Magas-Tátrában. Két társát biztosította, amikor egy hóerkély leszakadása miatt megcsúsztak. Telefonon értesítették a hegyimentőket, akik azonban a rossz időjárás miatt nem tudtak helikopterrel értük menni, ezért egy 45 fős gyalogos csapatot küldtek a mentésre. A balesetben mindhárom magyar hegymászó megsérült, az első hírek szerint még egyikük sem maradandóan. Erőss Zsolt mindkét lábát eltörte. Jobb lábát a nyílt, darabos törés várható szövődményei miatt és a korai rehabilitáció lehetősége érdekében – saját döntése alapján – január 10-én térdtől lefelé amputálták. Bal bokatörése várhatóan szövődménymentesen gyógyul. Kollár Lajos úgy nyilatkozott, hogy a műtét Erőss Zsolt további mászókarrierje érdekében is történt, és akár már 2010 őszén újabb nyolcezres csúcsán állhat.
KITÜNTETÉSEI
Írásai
- A Békás-szorostól a Mount Everestig, Erőss Zsolt fotóalbuma, Budapest, 2002, ISBN 9638627565
- Földes András: Erőss Zsolt, a Mount Everest első magyar megmászójának története, Jaffa Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 9638627557
- Makalu-expedíció 2008, Erdélyi Gyopár, 2008/6., 11-14. oldal
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
