Nepál öt éghajlati zónára osztható, nagyjából a tengerszint feletti magasság szerint. A szubtrópusi övezet 1200 méter alatt fekszik, a mérsékelt övezet 1200 és 2400 méter között, a hideg övezet 2400 és 3600 méter között. 3600 és 4400 méter között magashegyi az éghajlat, 4400 méter felett az örök hó birodalma található.

Nepálban öt évszak tapasztalható: nyár, monszun, ősz, tél, tavasz. A Himalája blokkolja télen a Közép-Ázsia felől fújó hideg szeleket, egyúttal a monszunszelek északi határát képezi.

Nepál éghajlata alapvetően trópusi monszun. Az enyhe száraz telet forró nyár követi, majd a bőséges csapadékot hozó monszun évszak. A magasabb tengerszintfeletti magasság miatt, mint pl. Katmanduban 1300 m-en az időjárás jóval kellemesebb, az Indiában tapasztalható óriás meleg itt nem jellemző. Viszont télen már hűvös éjszakára is lehet számítani, akár fagypontig is süllyedhet a hőmérséklet. 2500  m-nél magasabban az éghajlat már hegyvidéki. A Himaláján túl pedig száraz, hűvösebb éghajlat jellemző. Ide már nem érnek el a csapadékot hozó monszunfelhők, amelyeket feltartóztatnak a magas hegyvonulatok.

Környezet:
Dél-Himalája szélén fekvő ország, északról Kína, délről pedig India határolja. Szélesség és hosszúság szempontjából csak egy a sok kis ország közül, a magasságát tekintve viszont minden országot lehagy. Nemcsak hogy itt találhatók a világ legmagasabb hegyei - pl. a felhőkbe nyúló Everest és Annapurna -, de ezek a legfiatalabbak is, és még mindig nőnek. A négy hegylánc - Chure, Mahabharat, Himalája és a Tibeti-hg. - mellett délen hatalmas síkságok, az ország középső részén bőven termő hegyek, északon pedig magas sivatagok is találhatóak. A Mahabharat-hegylánc és a Himalája közötti megművelt területeken él a lakosság nagy része.
Több, mint 65OO fajta fa és vadnövény honos Nepálban. A nemzeti virág, a rododendron (v. havasszépe) márciusban és áprilisban borul virágba és különböző színekbe.