A jak (Bos grunniens) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, a tülkösszarvúak családjába és a tulokformák alcsaládjába tartozó állatfaj. Két alfaja a vadjak (Bos grunniens mutus) és a házijak (Bos grunniens grunniens).

Előfordulása 

Mint vadon élő állat, Ázsia magas hegyeit lakja, nevezetesen Tibet és Közép-Kína magasabb területein, Közép-Ázsia fensíkján honos, 5000 méter fölé is felhatol.

Megjelenése 

Hengeres szarva először kifelé, azután előre és felfelé, illetőleg a vége ki- és hátrafelé hajlik. Fülei kicsinyek. Szőrzete hosszú fürtökben lóg alá, majdnem a földet éri. Farka olyan, mint a lóé. Színe barnásfekete, háta hosszában ezüstszürke sávval. Leginkább a szarvasmarhára hasonlít. A bika 3,5 m hosszú (75 cm farkhosszal), és kb 1,9 m marmagassággal. A tehén valamivel kisebb, 2,25 m hosszúságot (szintén farkával együtt) és 1,6 m marmagasságot ér el. Tenyésztett állományban előfordul fehér állat is, de általában fekete színű.

Szaporodása 

A jaktehén 9 hónapig vemhes, az állat 6-8 év alatt fejlődik ivaréretté.

Háziasítása 

A hidegebb ázsiai tartományokban szelídített háziállatként tartják, tenyésztik. Majd minden részét felhasználják. Így tejét, húsát, bőrét, szőrét, sőt járomba is fogják. Hosszú, selyemszőrű farkát annak idején a török pasák jelvényül alkalmazták. A többi szarvasmarhafélével könnyen kereszteződik.