I. A rendeletek: a körülményekhez való alkalmazásuk és ismétlődéseik

XIV. Szikla-rendelet

Ezeket a Dharmáról[1] szóló rendeleteket az Istenek által szeretett Priyadarsi[2] Király parancsára vésték be. Az erkölcsi rendeletek közül egyesek erősen, mások kevésbé le vannak rövidítve, továbbiak teljes terjedelműek.

Nem hirdettek ki minden rendeletet az összes helyen, mivel a területeim nagyok. Sok felirat készült el és sok további készítésére fogok utasítást adni.

Egyes rendeleteket újra és újra bevéstek a tanítások varázsa miatt [és abban a reményben hogy] az emberek követni fogják a tanokat, ha ismételten hallják azokat.

Néhány rendeletet nem teljes terjedelmében vésnek be, mivel egyes részeik az adott helyen célszerűtlenek, vagy azért, mert okai voltak a kihagyásnak, vagy az átíró tévedése miatt.

II. A rendeletek keletkezésének az alkalma és célja: a kalingai háború, Asóka belső átalakulása, a Dharma elfogadásának eszméje

XIII. Szikla-rendelet

Az Istenek által szeretett Priyadarsi király uralkodásának nyolcadik évében elfoglalta Kalinga országát. Százötvenezer embert fogságba hurcoltak, százezret megöltek és ennél sokkal többen haltak meg.

Közvetlenül Kalinga elfoglalása után Priyadarsi Király mélyen elkötelezte magát a Dharma tanulmányozása, szeretete és lelkébe vésése iránt.

Az Istenek által szeretettnek, a kalingaiak legyőzőjének most bűntudata van. Emiatt mély szomorúságot érez és sajnálkozik egy korábban meg nem hódított nép legyőzése miatt, ami mészárlást, halált és az emberek elhurcolását hozta magával.

Még egy sokkal fontosabb oka van a Király bűntudatának. A Brahmanok és a Sramanok [papi és aszkéta rendek][3] továbbá más vallások követői és a családapák - akik mindannyian engedelmesek voltak a feljebbvalóik, a szülők és a tanítók iránt, valamint megfelelő udvariassággal és erős odaadással viselkedtek a barátaik, az ismerőseik, a rokonaik, a rabszolgáik és a szolgálóik iránt - mindnyájan szenvedtek a szeretteiket érintő igazságtalanság, mészárlás, elhurcolás miatt. Még azoknak is, akik saját maguk elkerülték a szerencsétlenséget, mély kínlódást okoztak a mélyen szeretett barátaik, ismerőseik, társaik és rokonaik által elszenvedett csapások. Így mindenki osztozik a szerencsétlenségben és ez nyomasztja Priyadarsi Király lelkét.

[Azonkívül a yona-földön (azaz a görögökén) kívül nincs ország, ahol brahmin és buddhista aszkéták ne lennének] és nincs olyan hely, ahol az emberek ne tartoznának egyik vagy másik valláshoz.

Ezért még ha a Kalinga elleni háborúban csak százszor vagy ezerszer kevesebb ember halt volna meg, öletett volna meg vagy hurcoltatott volna el, mint amennyi a valóságban, még az is nyomasztaná a Király lelkét.

Priyadarsi Király most úgy gondolja, hogy ha egy ember rosszat követ is el, meg kell bocsátani neki a megbocsátható rosszat.

Priyadarsi Király arra törekszik, hogy rávegye az uralma alá tartozó erdei népeket [azaz a elfoglalt terület távoli vidékein élő primitív népeket] hogy elfogadják ezt az életmódot és ezt az eszményt. Azonban emlékezteti őket arra, hogy bűnbánata ellenére is gyakorolja a büntető hatalmát, azzal a céllal, hogy rávegye őket a bűnöktől való tartózkodástól és megmenekülhessenek a kivégzéstől.

Mivel Priyadarsi Király kívánja a biztonságot, az önuralmat, a pártatlanságot és vidámságot minden élőlény számára.

Priyadarsi Király az erkölcsi győzelmet [azaz a Dharma győzelmét, Dharma-vijaya] tekinti a legfontosabb győzelemnek. Ő ismételten eljutott ehhez az erkölcsi győzelemhez mind itt, mind a birodalmának a határain túl, akár hatszáz yojana távolságban [kb. 3000 mérföld] élő emberek között, ahol a yona [görög] király, Antiyoka uralkodik; továbbá Antiyoka-n túl, a négy király, Turayama, Antikini, Maka és Alikasudara[4] országában valamint Délen a chola-k és pandya-k között [az indiai félsziget déli csúcsán], olyan messze is, mint Ceylonon.

Itt a Király birodalmában is, a yona nép között [az északnyugati határtartomány lakói, valószínűleg görögök] és a kamboja-k [a yonák szomszédjai], a nabhaka-k és nabhapankti-k között [akik valószínűleg a Himalája menti határnál laktak], a bhoja-k és paitryanika-k, andhra-k és paulinda-k [mind az indiai félsziget népei], gondosan figyelnek a Dharma tanításaira.

Még azokban az országokban is, ahová Priyadarsi Király követei nem jutottak el, az emberek hallottak a Dharmáról, Őfelsége előírásairól valamint a Dharmára vonatkozó utasításairól és maguk is elfogadják és el fogják fogadni a Dharmát.

Győzedelmeskedjék bárhol is a Dharma, megelégedettséget teremt. A megelégedettség szilárdan a Dharma győzelmén alapul [mivel nem váltja ki a győztes és legyőzött szembenállását]. A megelégedettségnek azonban csekély a fontossága. Priyadarsi Király végül is csak a másik világban kerül kapcsolatba a cselekedeteiből származó értékekkel.

A Dharma rendeletei azért vésettek be, hogy fiaim és dédunokáim, akik utánam jönnek, ne gondoljanak új hódításra értékek nyerése érdekében. Ha hódítanak, teljék a kedvük az önmérsékletben és a büntetések enyheségében. Fontolják meg, hogy az erkölcsi győzelem az egyedüli igazi győzelem.

Ez jó, itt és a másik világban. Teljék örömük az erkölcsi örömökben [Dharma-rati]. Mert egyedül az jó, itt és a másik világban.

III. A Dharma tárgya és elsajátítása

IV. Szikla-rendelet

Az elmúlt időben sok évszázadon át terjedt az állatok lemészárlása, az élőlényekkel szembeni kegyetlenség, az udvariatlanság a rokonokkal szemben, tiszteletlenség a papok és aszkéták iránt.

Azonban most, Priyadarsi Királynak a Dharmában szerzett gyakorlata miatt a harci dobok hangja átváltozott a Dharma hívásává [a háborús hívás helyett], megidézve az embereket az istenek versenyszekereinek, az elefántoknak, a tűzijátéknak és más isteni látványoknak a bemutatására.

Priyadarsi Király egyre jobban elsajátította a Dharmát, túlhaladva mindazt ami az évszázadok alatt létezett, tartózkodik az állatok megölésétől és az élőkkel szembeni kegyetlenségtől, jóindulatú az emberi és családi viszonyokban, tiszteli a papokat és az aszkétákat, engedelmességet tanúsít az anya, az apa és az idősebbek iránt.

A Dharma gyakorlását segítették ezen és más utakon. Priyadarsi Király folytatni fogja a Dharma gyakorlatának a segítését. A fiai, az unokái és a dédunokái az idők végezetéig segíteni fogják a Dharma gyakorlását; szilárdan állanak majd a Dharma talaján, tanítani fogják az embereket a Dharmára és az erkölcsös viselkedésre.

A Dharma tanítása a legjobb cselekedet. A Dharma gyakorlása lehetetlen egy erkölcstelen ember számára. Ezen gyakorlás növelése, még a csökkentésének a megakadályozása is dicséretes dolog.

Ez a rendelet azzal a céllal vésetett be, hogy leszármazottaim kapjanak sugallatot arra, miként tevékenykedjenek a Dharma terjedése érdekében és hogy megakadályozzák annak a hanyatlását. Priyadarsi Király 12 évvel a megkoronázása után rendelte el ennek a bevésését.

IV. A Dharma elsajátításának az útjai

1. Asóka gondolatai az erkölcsiség hirdetéséről

VII. oszlop-rendelet

Az Istenek által szeretett Priyadarsi Király így szól:

A múltban a királyok gondolkodtak azon, hogyan növeljék a nép Dharma iránti odaadását, azonban a nép erkölcsisége nem jutott eléggé előre.

Ezzel kapcsolatban Priyadarsi Király így szól:

Ez jutott az eszembe. Minthogy a régi királyok gondolkodtak azon, hogyan növeljék a nép Dharma iránti odaadását, azonban a nép erkölcsisége nem jutott eléggé előre, miként lehet a népet arra rávenni, hogy szigorúan kövessék a Dharmát? Miként lehet megfelelő módon növelni az erkölcsi előrehaladást ? Hogyan tudom felemelni őket a Dharma fejlesztésével?

Folytatva ezt a dolgot Priyadarsi Király így szól:

Ez jutott az eszembe. Kiáltványokat fogok kiadni a Dharmáról és elrendelem, hogy tanításokat adjanak az embereknek a Dharma szellemében. Ezeket a kiáltványokat hallván az emberek alkalmazkodni fognak a Dharmához; föl fognak emelkedni és előre fognak jutni a Dharma fejlesztésével. Ezzel a céllal kiáltványt adtam ki a Dharmáról és intézményesítettem különféle erkölcsi és vallási tanításokat.

A legmagasabb rangú hivatalnokaim, akik sok ember feletti hatalommal rendelkeznek, magyarázni és terjeszteni fogják a Dharma szabályait. Kioktattam a tartományi kormányzókat is, akiknek a gondjaira van bízva sok százezer ember, hogy törődjenek azzal, miként lehet elősegíteni az emberek Dharma iránti odaadását.

Priyadarsi Király így szól:

Ezért erre a következtetésre jutva a Dharmát hirdető oszlopokat állíttattam fel. Kineveztem a Dharma terjesztéséért felelős tisztviselőket, akiknek a neve Dharma-mahamatras. Nyilatkozatokat adtam ki a Dharmáról.

[Itt következik egy szakasz a pihenő házakról, víztárolókról és az utazókról gondoskodó fákról; ezek alább megtalálhatók a VI.B.3. részben. Asóka az erkölcs-felügyelők kötelességeinek részletezésével folytatja.]

Priyadarsi Király így szól:

A Dharma terjesztéséért felelős tisztviselőim az aszkéták és háztulajdonosok segítségére vannak különféle szolgálataikkal és fel vannak hatalmazva rá, hogy foglalkozzanak az összes szektával. Néhányukat utasítottam, hogy nézzenek utána a Samgha [buddhista vallásos rend] ügyeinek, másokat, hogy viseljék a brahmin és ajivika aszkéták gondját, ismét másokat, hogy dolgozzanak a nirganthák [dzsainista szerzetesek] között, s egyeseket, hogy más vallásos szektákkal törődjenek. Így különböző tisztviselők vannak kijelölve, hogy foglalkozzanak a különféle vallások ügyeivel, de a Dharmát terjesztő tisztviselőim az összes szektákkal foglalatoskodnak.

Priyadarsi Király így szól:

Ők és sok más magas rangú risztviselő gondoskodik az általam és a királynők által küldött ajándékok szétosztásáról. Ők különféle módokon jelentkeznek az összes háremem arra méltó címzettjeinél itt [Pataliputraban] és a tartományokban. Azt is elrendeltem, hogy közülük egyesek ellenőrizzék a fiaim és más királynők fiai ajándékainak a szétosztását, azzal a céllal [hogy elősegítsék] a Dharma nemes cselekedeteit, és azok összhangját a Dharma előírásainak megfelelően. Ezek a nemes tettek és ezek összhangja [magukban foglalják] az együttérzést, a nagylelkűséget, az igazmondást, a tisztaságot, a kedvességet és a jóságot.

Priyadarsi király így szól:

Akármilyen jó tetteket cselekedtem, az emberek utánozták és mintaként követték. Így cselekedve előrehaladást értek el és további haladást fognak elérni a szülők és tanítók iránti engedelmességben, az idősebbek tiszteletében, a papok és aszkéták, a szegények és ínségesek, sőt a rabszolgák és szolgálók felé gyakorolt szívességben.

[Következik egy rész a meditációról és az erőszakmentességről; az megtalálható alább az V.1. részben. A VII. oszlop-rendelet ezután a feliratok maradandó minőségének erkölcsi hasznáról szóló megállapítással fejeződik be.]

Ez a Dharmán alapuló rendelet azzal a céllal vésetett be, hogy az fennmaradhasson és kövessék, ameddig a fiaim és dédunokáim [uralkodni fognak], ameddig a nap és a hold [sütni fog]. Annak, aki ragaszkodik hozzá, az ezen a világon és a másikon eléri a boldogságát. Ennek a rendeletnek a bevésését 27 évvel a megkoronázásom után rendeltem el.

A Dharmán alapuló ezen rendeletre vonatkozólag Priyadarsi Király így szól:

Ez az erkölcsről szóló rendelkezés vésettessék be mindenütt, ahol oszlopok vagy kőlapok vannak, hogy mindörökre fennmaradjanak.

VI. oszlop-rendelet

Priyadarsi Király így szól:

Tizenkét évvel a megkoronázásom után elrendeltem a Dharmáról szóló rendeletek bevésését az emberek jóléte és boldogsága érdekében, hogy a Dharmában különös növekedést fölmutatva felhagyjanak a korábbi életmódjukkal.

Amióta az a meggyőződésem, hogy az emberek jóléte és boldogsága csak ezen az úton érhető el, azon gondolkodom, hogy miként teremthetem meg az emberek boldogságát, - nem csak a rokonaim és a főváros lakói számára, hanem mindazok részére, akik távol vannak tőlem. Mindenkivel azonos módon cselekszem.

Hasonló módon minden társadalmi osztályért aggódom.

Továbbá minden vallásos szektát különféle adományokkal jutalmazok. Azonban úgy ítélem, hogy fő kötelességem személyesen meglátogatni [az embereket].

A Dharma ezen rendeletét megkoronázásom után 26 évvel vésettem be .

2. Asóka segítő részvétele a tennivalókban és példaadása

VIII. szikla-rendelet

A múltban a királyok[5] szórakoztató utazásokat tettek (vihar-yatras). Ezeken a kirándulásokon vadásztak és más időtöltéseket engedtek meg maguknak.

Priyadarsi Király azonban tíz évvel a megkoronázása után a bölcsességben megvilágosodott (sambuddha). Azóta a kirándulásai erkölcsi kirándulások (Dharmayatras).

Meglátogatja a papokat és az aszkétákat és megajándékozza őket; meglátogatja az időseket és pénzt ad nekik; meglátogatja a falusi embereket, tanítva nekik a Dharmát és beszélgetve velük.

Priyadarsi Királynak sokkal nagyobb öröme telik ezekben az utazásokban, mint amennyire más utazásokban telhetne.

VI. sziklarendelet

Priyadarsi Király így szól:

A múltban az állam ügyeivel nem foglakoztak és azokról nem tudattak a nap minden órájában. Ezért intézkedtem, hogy a tisztviselők minden időben és mindenhol bejuthassanak hozzám és jelentést tehessenek nekem a népem ügyeiről - ha étkezem, ha a hárememben vagy a belső lakosztályomban vagyok, ha a jószágaimmal foglalkozom, ha sétálok vagy ha vallásos gyakorlatomat végzem. Most mindenhol a nép ügyeivel foglalkozom. És ha egy adományom vagy szóbelileg tett nyilatkozatom, vagy egy sürgős dolog, amivel kapcsolatban megbíztam a fő tisztségviselőimet, vitát vagy nézeteltérést vált ki a tanácsban, akkor ezt azonnal jelenteni kell nekem, bármely időszakban és bármely helyen. Ezek az utasításaim.

Sosem vagyok teljesen elégedett saját, a közügyek kivitelezése során végzett munkámmal vagy éberségemmel. Úgy gondolom, hogy legfőbb feladatom a nép jólétének az előmozdítása és ennek alapja a munka és az állandó igyekezet.

Semmilyen feladat nem annyira fontos a számomra, mint a nép jólétének az elősegítése. Egy ilyen munka, amit megvalósítok, hozzájárul az összes élőlény iránti adósságom lerovásához, hogy azok boldogak legyenek ezen világon és segít nekik abban, hogy elérjék az eget a következőben.

Utasítást adtam, hogy a Dharmára vonatkozó ezen rendeletemet véssék be, s az mindörökre maradjon fenn, hogy a fiaim, az unokáim és a dédunokáim kövessék azt mindenkinek a jóléte érdekében. Ezt azonban nehéz megtenni odaadó és állandó munka nélkül.

V. szikla-rendelet

Priyadarsi Király igy szól:

Nehéz jót cselekedni. Aki véghezvisz egy jó cselekedetet, az nehéz feladatot valósít meg. Mindazonáltal sok jó cselekedetet vittem véghez. Ha a fiaim, az unokáim és a leszármazottaim az idők végezetéig követni fogják a példámat, akkor jót fognak cselekedni. Azonban aki semmibe veszi ezen parancsnak akár csak egy részét is, az rosszat cselekszik. Mivel a rosszat könnyű elkövetni.

[A rendelet az erkölcs fejlesztésével megbízott tisztségviselők kötelességeiről szóló közléssel folytatódik; ez alább a VI.B.2. részben található.]

X. szikla-rendelet

Priyadarsi Király nem gondolkozik dicsőségről vagy értékes hírnévről, kivéve ha az emberek, most vagy a jövőben hallanak a Dharma gyakorlatáról és a Dharmának megfelelően élnek. Ilyen céllal vágyik a dicsőségre és a hírnévre.

[A rendelet befejező része kidolgozza a Dharma használatát a bűn elkerülésére; ez alább található a VI.A.1. részben].