Budapest - "Az út nem ér véget fent" - mondta a hazaérkezése után tartott sajtótájékoztatóján Ugyan Anita hegymászó, az első magyar nő, aki feljutott a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Mount Everestre.

"Meglepő környezet a nepáli csúcsok után" - fogalmazott viccesen a kamerák és újságírók össztüzében helyet foglaló sportoló, aki miután nem volt lehetősége magyar csoporttal mászni, egy nemzetközi expedíció tagjaként ért fel a 8848, újabb mérések szerint azonban 8850 méteres csúcsra. A Mount Everest (Csomolungma) meghódítása anyagilag is nagy terhet jelent, a csúcsengedély ugyanis itt a legdrágább. A magyar sportoló saját költségén, illetve az FHB Bank támogatásával vállalkozott az útra.

Az összességében több mint két hónapig tartó túra március 31-én vette kezdetét, Katmanduból a 2800 méteren fekvő alaptáborba vezetett a sportoló útja, innentől már kizárólag gyalog haladtak tovább, a déli oldal felől közelítve a világ legmagasabb pontját. Az alaptábor és a hegycsúcs között négy táborban pihentek meg. Egyre feljebb haladtak, de az akklimatizálódás megkövetelte, hogy újra és újra visszatérjenek az alacsonyabban fekvő táborokba. Ugyan Anita és társai küldetését az akklimatizációs folyamat végén beköszöntő rossz idő is nehezítette, ami miatt két hetet kellett várakozniuk.

Az alaptáborban még kényelmes konyhasátor állt a hegymászók rendelkezésére, feljebb haladva azonban már saját maguknak kellett egy kis gázpalack segítségével megoldaniuk a főzést. Ez legtöbbször olvasztott hó segítségével készülő levest vagy zacskós tésztát jelentett. Mint a hegymászónő elmondta, a magassággal együtt lecsökken az étvágy, a folyadékfogyasztás viszont rendkívül fontos, még ha egy pohár tea elkészítése fél órába telik is.   

A csúcstámadás időpontját május 21-re tűzte ki a csapat. Bár van egy csapatvezető, a hegymászás csapatmunka, a résztvevők megbeszélik, hogy mikor legyen a csúcstámadás - számolt be a részletekről Ugyan Anita. Az expedíció május 20-án este 9 órakor indult el a csúcs felé, s 21-én reggel 6 órára értek fel a világ legmagasabb pontjára.    

A Mount Everest tetején mínusz 35 fok és szeles idő fogadta a hegymászónőt, az időjárás azonban "megtréfálta" a csapatot: a rendkívüli hideg miatt egyikük kamerája sem működött, így az úgynevezett csúcsfotót más hegymászók készítették el, Ugyan Anitához még nem jutott el az ember feletti teljesítményt megörökítő fénykép. A hegymászónő kitűzte a magyar zászlót, amely azonban a hegyen uralkodó tomboló 150 kilométeres szél miatt vélhetően nem maradt a helyén sokáig. A csapat fél órát töltött a világ tetején, majd szintén elképesztő fegyelmet követelve megkezdték a leereszkedést a 4. táborba.

Az oxigénpalack segítségével mászó sportoló tettét a nepáli turisztikai minisztérium is regisztrálta, amely a csapatvezetőkkel kapcsolatban állva pontos nyilvántartást vezet arról, hogy a Mount Everestet támadó expedíciók tagjai közül kik jutottak fel, és kik rekedtek meg.

Ugyan Anita a nyolcezer méter feletti hegycsúcsok kategóriájában immár a negyedik sikerénél tart. Ezzel egy igen szűk körű klub tagja lett, világszerte ugyanis mindössze 20 olyan hegymászónő van, aki legkevesebb négy nyolcezres csúcsot mászott meg a kategória 14 darab hegycsúcsából - derült ki a sajtótájékoztatón. A Csomolungmára eddig 150 nő jutott fel (összesen pedig mintegy háromezren mászták meg a világ legmagasabb csúcsát).

A kritikus pillanatok közül a nyíregyházi születésű sportoló az alaptábor és az 1. tábor közötti jégfallal való megküzdést emelte ki. "Iszonyú veszélyes. Gyönyörű látvány, de az ember úgy megy fel minden egyes alkalommal, hogy lehet hogy többé nem tér vissza" - festette le a jéghasadékokkal tűzdelt szakaszt. A jégfal mellett a lavinaveszély jelentette a legnagyobb fenyegetést, mint a sajtótájékoztatón elhangzott, idén már heten maradtak fenn a hegyen - ahogy a helyiek fogalmaznak.

"A hegynek iszonyatos vonzása van" - mondta Ugyan Anita, aki egyet értett azzal a véleménnyel, hogy a hegymászás lelki sport. "A hegymászás spirituális oldala nagyon erős, sokkal több annál, hogy ott van a hegy, és az ember felmegy rá" - fogalmazott a sportoló.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért akarta meghódítani a helyiek nyelvén Föld istenasszonyaként emlegetett hegycsúcsot, a sportoló azt válaszolta: "mégis csak ez a világ teteje".

Ugyan Anita Erőss Zsolt és Jelinek Attila után a harmadik magyar volt a Mount Everest tetején. A sportoló tervei között még további nyolcezres csúcsok meghódítása szerepel, de alacsonyabb, ám rendkívül technikás hegyeket is szeretne megmászni.
(MTI, Fotó: Mohai Balázs)