Budapest - A nők több mint nyolc évvel tovább élnek, mint a férfiak a születéskor várható életkor szerint, de ezzel gyakorlatilag ki is merül minden kedvező lehetőségük. Az érdekességet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemzetközi elemzése tartalmazza, amely néhány demográfiai, oktatási, munkaügyi adat alapján próbálja megrajzolni a nők helyzetét a férfiaké- val összehasonlítva.

A szakemberek szerint a nők hosszabb élete valószí-
nűleg eltérő biológiai adott- ságaiknak köszönhető, legalábbis erre utal, hogy Katar, Nepál és Afganisztán kivételével a világ minden országá- ban ez tapasztalható. A férfiak Hongkongban és Izlandon élnek a legtovább, 79 évig, a nők Japánban, 86 évig.Az egészségügyi viszonyok javulásának, a gyermekhalandóság radikális csökkenésének köszönhetően hazánkban a huszadik században je- lentősen emelkedett mind a férfiak, mind a nők születéskor várható élettartama, a nőké megkétszereződött, a férfiaké 86 százalékkal nőtt. Amíg az adott évben született férfiak 1900-ban 38,2, 1949-ben 63,4, 2001-ben 76,5, 2006-ban 77,4 éves átlagos élettartamra számíthattak, az 1900-ban született nők 1,6, 1949-ben 4,1, 2001-ben 8,3, 2006-ban 8,4 évvel éltek, illetve érnek tovább várhatóan az ugyanakkor született férfiaknál. Miközben minden évben több fiú született, mint lány, a nők hosszabb életének következménye, hogy hazánkban ezer ma élő férfira 1106 nő jut. A nők és a férfiak száma a 41-42 éves korcsoportnál egyenlítődik ki, 59 év felett nőni kezd a nők száma, a 70 év felettiek között már ezer férfira 1889 nő jut. A nők családon belüli eltérő helyzete, feladatai miatt a foglalkoztatási rátájuk jóval alacsonyabb, mint a férfiaké. Hazánkban a 15-64 éves népességen belül a nők 51 százaléka, a férfiak 64 százaléka dolgozik. A különbség jóval nagyobb annál, mint amit egyes uniós országokban tapasztalni lehet. Ez összefügghet azzal is, hogy a magyar foglalkoztatási struktúrában alacsony a részmunkaidős és más nem hagyományos, rugalmas foglalkoztatási formák aránya. A részmunkaidőben foglalkoztatott nők az Európai Unió 27 tagállamának átlagában az azonos nemű összes foglalkoztatott 30,9 százalékát teszik ki, Hollandiában például 74,7, Német- országban 45,8 százalékos az arányuk, addig Magyaror- szágon csak 5,5 százalékos a részesedésük. (A férfiak esetében ezek a számok jóval alacsonyabbak: az unió átlagában hét, hazánkban 2,5 szá- zalék.) Ugyancsak az egész világon megfigyelhető tendencia, hogy a női munkavállalók kevesebbet keresnek a férfiaknál. Az elma- radás főleg a szellemi foglalkozásokban jelentős, ahol hazánkban a nők 56-57 százaléka dolgozik. A fizikai munkakörökben dolgozó nők nettó keresete 2000-ben 22, 2003-ban 15, 2004-ben 17, 2005-ben 18, 2006-ban 16 százalékkal maradt el a hasonló terü- leten dolgozó férfiakétól. A szellemi foglalkozásúaknál 2000-ben 37, 2003-ban 30, 2004-ben 28, 2005-ben 30, 2006-ban 29 százalék volt a különbség a két nemhez tartozók fizetésében a nők kárára. A szakemberek szerint a jelentős eltérés elsősorban nem abból következik, hogy a nők azonos munkáért kevesebb bért kapnának - bár erre is sok példa van -, hanem a jellemzően női szakmákat - ápolónő, általános iskolai pedagógus, eladó, takarító - eleve alacsonyabban díjazzák.Az elemzés összehasonlítja a két nemhez tartozók napi időbeosztását is. A magyar nők naponta 2 óra 20 perccel több házimunkát végeznek, mint a férfiak, kereső és termelőtevékenységre, valamint tanulásra viszont a férfiak használnak fel 74 perccel több időt. A nap 24 órájából a magyar férfiak 8 óra 17 percet, a nők 8 óra 42 percet fordítanak alvásra. Szabadidővel a férfiak állnak jobban. A napi 5 óra 30 perces részesedésük 50 perccel több a nőkénél. Szabadidejüknek a férfiak felét, a nők több mint felét televízió-nézésre fordítják.